Antibiotikum alkalmazás az alapellátásban
[Dr. Knausz Márta, Dr. Nédó Erika PhD, Dr. Lénárt Endre, Dr. Balogh Sándor PhD] ››› 55
Emberi erőforrás és migráció a Kárpátaljai egészségügyben az egészségügyi reform küszöbén
[Dr. Mijó Erika, Dr. Bíró Erzsébet] ››› 63
Folyóirat és könyvreferátum ››› 69
Szerkesztőségi rovat ››› 78
50 éve jelent meg a Medicus Universalis ››› 81
AHA közlemény az otthoni vérnyomásmérésről (HBPM) ››› 90
Az utóbbi 25 évben folyamatosan reformálják az egészségügyet Ukrajnában. Mindegyik egészségügyi miniszter új reformokkal áll elő, de még senkinek nem sikerült véghezvinni.
22 évvel ezelőtt kezdődött a kötelező átképzés a családorvoslásra, minden körzeti belgyógyászt és gyerekorvost átképeztek (6 hónapos tanfolyamon) családorvosnak. Falun egyszerűbb volt, mert ott mi mindenkivel és mindenféle betegségekkel foglalkoztunk. A következő reform az volt, hogy azokon a településeken, ahol több mint 1000 lakos él, családorvosi rendelőt nyitottak. Akkor osztódott fel az én körzetem is, megkönnyítve a munkámat, ugyanis ugyan annyi fizetésért dolgoztam 4 faluban, 4000 lakossal (18 éven át) vegyes praxisban, mint utána 2 faluban, 2600 lakossal (utóbbi 6 évben).
[Dr. Knausz Márta, Dr. Nédó Erika PhD, Dr. Lénárt Endre, Dr. Balogh Sándor PhD] ››› 55
Az antibiotikumokat több mint hetven éve használjuk a gyógyításban, melynek köszönhetően jelentősen csökkent a fertőző betegségek okozta halálesetek száma. Másrészről e szerek túlzott és/vagy helytelen alkalmazása súlyos következményekkel jár. A téma kutatásával foglalkozó szakemberek egyértelmű összefüggéseket írtak le a rezisztens törzsek számának emelkedése, valamint a mértéktelen és helytelen antibiotikum használat között [1].
Amióta hivatásom gyakorlom, amióta orvos vagyok, szinte a kezdetek óta találkozom olyan jelenségekkel, gyakorlattal ami meglep, megdöbbent és van úgy, hogy elkeserít. Többször fogadtam meg, ahogy múlt az idő, nem akadok meg mindenen és nem foglalkozom olyan dolgokkal, ami az amúgy sem könnyű orvosi életem megnehezíti, megrontja. Sajnos ezek a fogadkozások olyanok, mint az erős dohányosnak a cigarettáról, az italozó embereknek az italról történő leszokásának fogadkozásai. A különbség a hasonlat között csak annyi, hogy egyik esetben én veszem meg végül a cigarettát, vagy az innivalót, míg az én esetemben, az ok az orvosi etika zéró gyakorlata, a kollegialitás teljes hiánya, a moral insaniti orvosi diplomával rendelkezőktől, ha akarom ha nem, bejön a rendelőmbe, a minden napi életembe. És gondolom mások életébe is. Szívesen venném ha ezek a bizonyára nem mindig perfekt tudásom hiátusainak fehér foltjait ritkítanák, és ha a beismerés büszkeséggel nem is tölt el emiatt, de nem. A túlterhelt kolléga, bocsánat a kolléga szóért, szóval a túlterhelt orvosi végzettségű egyén, aki lehet, hogy még a gyakorló, évei elején jár, még az is lehet, hogy nagyon is a kezdeteknél, drága tanuló idejének terhére telefont ragad és nem tudás-hiátust tölt ki, hanem oktat. Van úgy is, hogy a tudásvágy, a gyakorlati tapasztalatára szentelhető idő maximális kihasználása érdekében nem fárad telefonálással, válaszadással, leletírással, szakmai vélemény megformálásával, hanem egyszerű módon üzen a beteggel.
A lapszámok megtekintéséhez be kell jelentkezni!
| Bejelentkezés | Regisztráció |
